2019. május 11. (szombat) 13:00–13:45 | Helyszín: Nagyterem | Három Holló (-1. szint)
Előadás és beszélgetés egy kulturális antropológiai kutatás hasznáról, a kutatás során megszerzett tudás felhasználhatóságáról egy hátrányos helyzetű cigány közösség mindennapjaiban
10 éve dolgozom egy hátrányos helyzetű romungro közösségben, Pest megyében. Itt végzett kutatásom elsősorban arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen adaptációs utakat választ egy, a magyar társadalmi környezetben átlagosnak mondható cigány kisebbségi közösség, és milyen előítéletekkel és nehézségekkel találja magát szembe „normakövető” hajlandósága ellenére is. Vizsgálataim középpontjában először a roma gyerekek továbbtanulási stratégiái, később a roma nők munkaerőpiaci elhelyezkedése állt. 10 éves munkám során több rövid kutatást, majd egyéves állomásozó terepmunkát végeztem. Felhasználva a vizsgálataim során a cigány közösségről szerzett tudást, hat éve többedmagammal alapítottam egy tanodát hátrányos helyzetű gyerekeknek, három éve korai fejlesztést indítottunk el hátrányos helyzetű, fiatal anyáknak, és egy éve koordinálunk egy felnőttképzési projektet alacsony iskolai végzettségű felnőtteknek.
10 év tapasztalata alapján előadásomban a következő kérdésekre keresem a választ: Milyen módon használható egy kulturális antropológia módszerével végzett kutatás anyaga abban, hogy a kutatott közösségben jól működő, a közösség igényére épülő, sikeres projekteket indítsunk? Milyen módon, milyen csoportokra és egyénekre épülnek ezek a projektek? Az antropológus kutatói szerepéből adódó közösségi helye hogyan befolyásolja a tanoda és más közösségi projektek működését?
Előadó: Bakó Boglárka (ELTE TáTK Kulturális Antropológia Tanszék; Csodaműhely Egyesület).
A beszélgetést vezeti: Prónai Csaba (ELTE TáTK Kulturális Antropológia Tanszék).
VISSZA A SZOMBATI PROGRAMOKHOZ